Bőhm bácsi és Lenke néni a buszon
„Elöl nem szállhatok le? Csak két megállót megyek!” kéréssel fordul Bőhm bácsi a buszsofőrhöz, aki megkéri, hogy hátul szálljon le. Bőhm bácsi ekkor elindul: "Micsoda modern busz ez! Ilyet sem láttam még! Én már nem modernülök ehhez a világhoz, elég vén vagyok. Jaj bocsásson meg, hogy a lábára léptem!" Lenke néni higgadtan válaszol. "Nem történt semmi, drága uram." Bőhm bácsi hajthatatlan: "Ha nem történt semmi, akkor is bocsánatot kérek. Sőt már előre is az elnézését kérem, ha valami olyat teszek, ami kellemetlen." Lenke néni szívélyes kérdést intéz felé: "Segíthetek a leszállásnál? Mikor jelezzek?" mire az öreg Bőhm így felel: "Vak is vagyok már, alig látok, hát hol vagyunk?" Lenke néni eközben egy pirosan világító apró gomb megnyomásával jelzi a sofőrnek Bőhm bácsi leszállási szándékát, aki egy meghatott „Oh” felkiáltás után szelíden nyugtázza: „Experientia est optima rerum magistra.”
